A fordított keringtetésű (RC) fúrás széles körben használt módszer az ásványkutatásban és a fokozatszabályozó fúrásban, de vannak hátrányai is. Íme néhány közülük:
Lágy és közepesen kemény képződményekre korlátozva: Az RC fúrás a leghatékonyabb a lágyabb és közepes keménységű formációkban. Nagyon kemény vagy koptató képződményekben nehézségekbe ütközhet, ahol más fúrási módszerek, például a gyémántfúrás vagy a Down-The-Hole (DTH) fúrás megfelelőbbek lehetnek.
A minta szennyeződése: Bár az RC fúrást úgy tervezték, hogy minimálisra csökkentse a minta szennyeződését, bizonyos mértékű szennyeződés még mindig előfordulhat. Az RC fúrásnál használt fúrófolyadék keveredhet a mintákkal, befolyásolva az elemzés pontosságát, különösen olyan esetekben, amikor nyomelemeket vizsgálnak.
Minta-visszaállítási problémák: Az RC-fúrás nehézségekbe ütközhet a teljes és folyamatos minták kinyerése során, különösen a laza vagy nem konszolidált formációkban. A fúrófolyadék néha elmoshatja a finom részecskéket, ami a minta hiányos visszanyeréséhez vezet.
Korlátozott magátmérő: Az RC-fúrás forgácsot vagy vágást termel, nem pedig tömör magot. Ez korlátot jelenthet, ha nagy átmérőjű magmintára van szükség a részletes geológiai elemzéshez. A gyémántfúrás például szilárd magmintát biztosít, amely lehetővé teszi a kőzet alaposabb vizsgálatát.
Mélységi korlátok: Az RC fúrás kevésbé hatékony nagyon mély fúrásnál, mint más módszerek. A mélység növekedésével a fordított keringtetés hatékonysága csökkenhet, így kevésbé praktikus a mélységi kutatófúráshoz.
A berendezés és a beállítás összetettsége: Az RC fúróberendezések beállítása és üzemeltetése bonyolultabb és időigényesebb lehet, mint néhány más fúrási módszer. A berendezés megfelelő telepítése és karbantartása kulcsfontosságú a hatékony és pontos fúráshoz.
